Közös érdekképviseletben az áram és földgázkereskedők

Közös érdekképviseletben az áram- és földgázkereskedők

A koncentráltabb szakmai érdekegyeztetést és a jogszabályalkotásban történő hatékonyabb részvételt tűzte ki célul a Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ), amely a Magyar Villamos-energia Kereskedők Egyesületének (MVKE) utódaként, immár a gázpiaci kereskedelmi engedélyesekkel kibővülve jött létre.

Az árampiaci kereskedőktől indult a kezdeményezés az energiapiac egészét reprezentáló, az MVKE-nél szélesebb tagsági körrel rendelkező, és így nagyobb lobbierejű, jelentőségű szervezet kialakítására – mondja Turai József, a régi-új szervezet elnöke. Az épp érdekképviselet nélkül maradt, meghatározó gázpiaci kereskedő társaságok pedig egy-két kivétellel valamennyien elsőre ráálltak a csatlakozásra – teszi hozzá Viktor László, az új szervezet elnökhelyettese, a gázipar képviseletében. Az MEKSZ-ben az árampiac képviselete gyakorlatilag teljesen lefedi az engedélyesi kört, szinte valamennyi magán- és állami kézben lévő kereskedelmi engedélyes tagja a Szövetségnek. További cél a valamilyen indokból még nem csatlakozott villamos energia- vagy gázipari cégek MEKSZ-be történő meghívása. Ezek közül érdemes megemlíteni az ország egyik legnagyobb gázpiaci szereplőjét, a Tigázt, akinek a csatlakozása nagyon komoly reprezentációs és szakmai többletet adna a MEKSZ-nek.

A 2012. május 8-án megtartott alakuló közgyűlésnek kettős feladata volt: egyrészt az elmúlt 8 év ún. old-school típusú lobbi-időszakának (MVKE) lezárása, ezzel párhuzamosan pedig egy jóval magasabb szakmai és érdekképviseleti színvonalon működő integrált szövetség (MEKSZ) szervezeti alapjainak kialakítása, ahol a hazai áram- és gázkereskedelmi engedélyesek egységes szakmai szervezetbe tömörülnek egy új működési struktúra égisze alatt.

Mit is jelentett az old-school típusú működés?

A 2004-2010 közötti időszakot egy viszonylag nyugodtabb és rendezettebb (de nem kiszámíthatóbb) rendeletalkotási menet töltötte ki. Formáját és tárgyalási technikáját illetően egy jóval kötetlenebb, de egyformán szigorú és a mostaninál szakmaibb hatalmi és szabályozói közegben történt a kereskedők számára megfelelőbb szabályozókért folytatott, a villamosenergia-iparág méretéhez képest kissé alulreprezentált érdekképviselet. Ez a szabályozói környezet jelentősen megváltozott 2010-ben, amikor ugyanis a korábbit felváltotta egy, a lobbitevékenység alkalmazkodóképességét teljesen átalakító, rendkívül gyors szabályváltozásokkal terhelt, központosított működési környezet, amelyet kezdetben határozottan üdvözölt az iparág. Ez a környezet mára azonban veszített hatékonyságából, de sajnos nem az erejéből. Továbbra is azon az állásponton van a MEKSZ, hogy szövetségesek és/vagy lobbisták nélkül az unió egyetlen országában sem tud semmi működni hatékonyan, így különösen nem egy speciális iparág szabályozási tevékenysége.

Az elmúlt 2 évben az MVKE átállt egy aktívabb (ám inkább reaktív, mint proaktív) működésre, és a jogszabály-alkotási dömping, valamint a válság időszakában stabilan teljesített, és minden tőle telhetőt megtett, hogy megtartsa az egyesületi felépítéstől elvárható érdekképviseleti tevékenység színvonalát.

Az alakuló közgyűlésen elfogadott új szervezeti struktúra

Az MVKE-től eltérően a MEKSZ-ben kialakított állandó operatív menedzsment jelenti egyrészt a három állandó munkabizottság megjelenését (áram, gáz és jogi/szabályozói), melynek elsődleges feladata a jóváhagyott munkaprogramok megvalósítása. Továbbá, szintén az érdekképviseleti munka állandóságát segíti elő a munkabizottságok tevékenységét felügyelő és a szövetség teljes körű szakmai munkáját koordináló áram- és gázpiaci, úgynevezett tagozati szakértők megbízása. Ezzel párhuzamosan a 8 tagú elnökségnek szigorúan döntéshozatali, konzultációs, képviseleti és stratégiai feladatokkal kell csak foglalkozni, ellentétben az MVKE-vel, ahol az elnökség látta el az operatív feladatokat is.

Az új, integrált Szövetség egyben új szemléletmódot is jelent, szemléletváltást, nemcsak vadonatúj hierarchiát, operatív és szervezeti struktúrát.

Ezt az átalakulást részben a piac komplexitása, mondhatjuk sztenderdizálódása, a piaci működés finanszírozási költségigényének növekedése, a hazai szabályozási környezet nagymértékű változása és nem utolsósorban a regionális és nemzetközi árupiaci és makrokörnyezet gyökeres transzformációja is befolyásolta.

A MEKSZ céljai

A MEKSZ alapvetően szakmai konzultációs és érdekképviseletként kíván működni. A döntéshozatal az egyes tagozatokban demokratikus, vagyis azonos módon érvényesülhetnek a nagyobb és a kisebb piaci szereplők érdekei is.

A MEKSZ egyik fontos feladata éppen az, hogy feltárja és a döntéshozóknak megmutassa, valamint szakmai érvekkel megtámogassa az energiapiac szereplői számára fontos összefüggéseket. A MEKSZ aktív szerepet kíván játszani a magyarországi energiapiaci modell folyamatban lévő átalakításában. Ennek érdekében nemcsak a rendelet- és törvénytervezetek véleményezésében kíván részt venni, de saját javaslatokat is előkészít majd a fenntartható piaci környezet kialakítása érdekében. A jogszabály előkészítésben ugyanakkor alapvető változást tartanak szükségesnek, hogy elegendő konzultációs idő legyen az energiapiacokat érintő rendelet- és törvénytervezetek szakmai véleményezésére. A MEKSZ fontosnak tartaná a piaci szereplőkkel történő egyeztetést, azok naprakész tájékoztatását, és készen áll a kormányzattal való kétoldalú együttműködésre a piaci szabályok alakításában.

A MEKSZ céljainak tehát kettősnek kell lenni. A szakmai munkát ötvözni az államigazgatással való konzultációval, új, jobb és hatékonyabban működő piaci modellek, rendszerek és szabályozási eszközök kialakítása érdekében: erre tökéletes műhely a MEKSZ – mondja Turai József elnök és Viktor László elnökhelyettes.

Forrás: http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=12602